2012. január 29., vasárnap

Nagybörzsöny

Majd’ egy éve jártunk már Nagybörzsönyben, akkor nagyon megfogott a falu és környékének hangulata, így nem volt meglepetés, hogy visszatérünk. Most azonban nem villámlátogatásra érkeztünk, két napra jöttünk. A létszámunk is megnövekedett, ugyanis Börzsönyjáró barátom Fecó és családja is velünk tartott. Végre az időjárás is - az évszakhoz illően – téliesre fordult, igaz hó nem volt, de hajnalonként a hőmérséklet -10 °C-ig is lecsökkent. Az előzetesen lefoglalt, régi hagyományokat őrző vendégház remek választásnak bizonyult, régi, nyílt tűzhelyes konyhával, fatüzeléssel.
A Bányásztemplom
Vendéglátónk, Batizi Zoltán pedig hihetetlen mennyiségű információval szolgált a település múltjával és jelenével kapcsolatban. A borkóstolóért pedig külön köszönet! Szombaton, az érkezés után a faluban tettünk egy ismeretterjesztő sétát. Megnéztük a 14.században, gótikus stílusban épült Bányásztemplomot, a még régebbi, valószínűleg a 13.században épült Szent István templomot. Itt a tervezettnél kicsit többet időztünk, ugyanis filmforgatás zajlott a templomnál, én pedig beugrani kényszerültem a produkcióba, mint statiszta. Még egy barát-gúnyát is rámadtak. Végül pedig az országos viszonylatban is kuriózumnak számító, hatalmas választékkal és különlegességekkel is rendelkező (pl.chilis- epres lekvár), Lek-vár-lakot.
Lek-vár-lak
Az este grillezéssel (érdekes volt, így a jócskán fagypont alatti hőmérsékletben), valamint a házigazdánk által rendezett borkóstolóval telt. A kőbe vájt pincerendszer (egy főágból nyolc mellékágat alakítottak ki az egykori tulajdonosok), bejárata felett 1901-es dátum szerepel. A borkóstoló hangulatát a helyszín látványán túl az áram hiányában gyertyafényes világítás, valamint az itt telelő denevérek is emelték. Másnap hárman egy kisebb túrára indultunk: a faluból a kék jelzésen felmentünk a Nagy-Koppányra (660m). Sajnos a látási viszonyok közel sem voltak tökéletesek, de a kissé párás, de napos időnek is megvolt a maga szépsége. Pl. a  hegyek között kanyargó, arany színben pompázó Duna látávnya.
A Nagy-Koppányon (660m)
Kora délután érkeztünk vissza a faluba, ahol az egyetlen, egyszerűen csak „Börzsöny” névre keresztelt vendéglőben fogyasztottuk el az ebédünket. Az almás-mákos palacsinta kifejezetten finom volt.
További képek itt...