Pusztaszer, a madárparadicsom

Kiskunság, Pusztaszer, Büdös-szék, Csaj-tó…impozáns nevek egy madarász számára. Eddig még sosem jártam itt, de András meghívására most végre eljutottam erre az alföldi részre. Komáromtól szinte végig autópályán, jó két óra alatt le lehet jutni. A délutáni órákban érkeztem vendéglátóimhoz, így szinte azonnal terepre indultunk. Indokolt is volt a sietség, jó faj volt ugyanis a területen: egy pásztorgém.

pásztorgém (Bubulcus ibis) és üstökösgém (Ardeola ralloides)

 Bence-tanya balról, majd fel a töltésre a Dong-érhez, közben szalakóta a vezetéken, a kocsitól kb. 25 méterre, üstökösgémek és közöttük a pásztorgém. Ez gyorsan ment. A kora esti órákban még ’futottunk’ egy gyors kört, András megmutatta a jellegzetes helyeket. Sorra jöttek be a fajok –estére hetvenig jutottunk- a napot a "Büdös-széken" zártuk, bütykös ásóludakkal, partfutókkal, gémekkel, három heringsirállyal és szép naplementével.

A "Büdösszék"

Az este "szalonnapörgetéssel" és az extra méretű hold fényének köszönhetően tanya- és tájfotózással telt. Másnap nem erőltettük meg magunkat a koránkeléssel és a reggeli után egy bankás helyre, majd Máté Bence itatós lesébe pillantotunk be. Bár nem voltunk bent sokáig és mindössze három faj jött le a vízre, hihetetlen élmény volt így testközelből, szinte karnyújtásnyi távolságból figyelni a madarakat. Csaj-tó következett, de mivel friss csapolású meder nem volt, így partimadár sem igazán. A tórendszer egyik szigetén egy sirálytelep működik, amit egy körlesből (engedélyköteles belépéssel), lehet nagyszerűen megfigyelni, kb.70 méter távolságból. Ezt a remek  lehetőséget mi sem hagytuk ki, valamint látványnak sem utolsó a zöld növényzet között mozgó csokibarna és fekete fejű danka- és szerecsensirályok megfigyelése.

Az egyébként sem csendes társaság akkor élénkült meg igazán, amikor váratlanul egy rétisas érkezett, láthatóan élelemszerzési szándékkal. A kiszemelt szárcsa azonban nem akarta az ebéd szerepét betölteni és a víz alá bukott, mire a ragadozó elhagyta a hangos terepet. Később még tettünk egy kört az egyik vizes ér mentén, ahol többnyire gulipán, gólyatöcs, nagy goda, nagy póling, szerkők és egy kis sirály tartózkodott. Végülis itt fejeztük be a megfigyelést, kb. tíz órát töltöttünk terepen és ezalatt 105 fajt figyeltünk meg. Hangulatos záróképként itt-ott már megjelentek az előrejelzett csapadékzóna első szürke felhői. Igazi Weather systems feeling!

Az utolsó helyszín

Csilla finom ebéddel várt minket, majd elbúcsúztam a vendéglátóimtól és ettől a múlt századot idéző, nagyszerű fajgazdagságú tájtól.
További képek itt...