kisöpörte a kánikulai meleget. Vasárnapra pedig igazi kora őszi idő kerekedett, így természetesen nem tudtunk otthon maradni.
Ezúttal a Dél-Gerecsében fekvő, vagy inkább magasodó Somlyót vettük célba. A kocsit Tarján határában hagytuk, majd gyalogosan folytattuk a - térkép szerint - piros jelzésen. Azért csak térkép szerint, mert a valóságban összesen 3 darab piros jelzéssel találkoztunk az egész úton. Kettővel oda, egyel visszafelé. A kezdeti kis emelkedő után amikor is a Csurgó-hegy oldalában kapaszkodtunk, majd a Somlyó előtti szakaszt leszámítva nem igazán volt megterhelő az út. A legtöbb esetben széles szekérúton, vagy köves murvás úton jártunk. A nap végig ragyogott, így gyönyörű időben értünk fel a Somlyóra, kb. másfél óra gyaloglás után. Fent a tetőn azért lehetett érezni némi szelet, de az nem volt jelentős. Gyönyörű kilátás nyílt a környékre. A Gerecse dombjai mind itt voltak körülöttünk. A távolban még az eszetrgomi bazilika is látható volt.
A kellemes időben megebédeltünk, majd pihentünk egy kicsit. Közben termikelő ölyveket figyeltem a magasban. A szieszta után tovább indultunk és megnéztük a közeli kulcsosházat is. A ház jó állapotban volt, de most épp nem használta senki. Kimentünk még a ház mögötti magaslatra, ahonnan szintén - ahogy a térkép is írja - szép kilátás fogadott. Egy kis nézelődés után aztán vissza indultunk, az ide vezető úton. A második pihenőnket egy fiatalos szélén álló magaslesen töltöttük. Kedvem lett volna itt megvárni az estét és meghallgatni, vajon bőgnek-e már a szarvasbikák. Végül is még csak egy - két hüvösebb éjszaka volt, így nem valószínű, hogy beindult szerelmi tevékenységük. Így a lest elhagyva, már csak a kocsinál alltunk meg és fejeztük be a mai kirándulást.
További képek megtekintése...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése