Az általánosan elfogadott nagy szilveszteri felhajtás valahogy sosem fogott meg. Nekem az év utolsó napja mindig kicsit mást jelentett. Ha csak tehetem, ezen a napon igyekszem terepen lenni. Ez alkalommal egy kb. 6 kilométeres sétát tettem a környéken. Az idő borult volt, de legalább fagyos és egy kicsit havas. Már ennek is örülni kell (egy éve szinte pár perc alatt bőrig áztam Pesten). A séta elején rögtön kenderikékkel találkoztam. Most végre volt időm őket nyugodtan szemrevételezni, nem úgy, mint pár napja, amikor a jégbe csúszott kocsim mentésével kellett foglalkoznom (hólánc segítségével sikerült). A kb. kétszáz madár közül sikerült legalább hét sárgacsőrű kenderikét (Carduelis flavirostris) kiszúrni, hála a spektívnek, hiszen kézi távcsővel ez nem lett volna lehetséges.
 |
| A Kenderikés terület |
Az idei csapadékos időjárás miatt több helyen nem tudták még a szántást elvégezni,s én is egy ilyen helyen mentem keresztül. A tarlón még rengeteg kukorica volt: terített asztal az állatoknak. Néhány őzet, fácánt, nyulat láttam a területen egy egerészölyv és két kékes rétihéja társaságában. Később egy árokparthoz értem, ami persze tele volt vízzel. Hirtelen, tőlem alig öt méterre szárnyra kapott egy bölömbika. Ez a madár néha áttelel, be nem fagyó vizek mellett.
 |
| Bölömbika-lelőhely |
Egy hídon állva csapatba verődött nádi sármányokat figyeltem meg. Hazafelé még találkoztam egy csapat citromsármánnyal és fenyőrigóval is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése