Téli madáretetés

A téli madáretetésnek nagy hagyománya van a családban. Mióta az eszemet tudom, etetjük a madarakat. Tavaly bővítettem kicsit az etető parkot. Az itthoni kettő után a munkahelyemen és a borospincénknél is létesítettem egy-egy etetőt.



Az etetők szerencsére nagy forgalmat bonyolítanak le. Remélem, hogy a bekészített kb. 270 liter napraforgó elég lesz erre a szezonra.



Még decemberben létesítettem a borospincés etetőnél egy lest. Kezdetleges házi tákolmány, de pár órás kuporgásra és az 1-2 méterre lévő madarak fotózására alkalmas.
Sajnos a fekvése nem túl ideális. A téli, alacsony járású napot szinte állandóan takarja egy épület. Ennek ellenére sikerült néhány elfogadható képet készíteni kosztosaimról.



Végezetül egy gyors összegzés, hogy ebben a szezonban milyen madarak is jelentek meg etetőimen: Balkáni gerle, Barátcinege, Erdei pinty, Erdei szürkebegy, Énekes rigó, Fekete rigó, Fenyőpinty, Fenyőrigó, Házi veréb, Kékcinege, Meggyvágó, Mezei veréb, Őszapó, Széncinege, Tengelic, Vörösbegy, Zöldike

További etetős képek...

Nagy Hideg-hegy, télen

A karácsonyi és szilveszteri esők és zivatarok(!) után, januárban nem lehet panaszunk a télies időjárásra. Van hó és mínuszok már jó ideje. A hétvégére is napsütést jósoltak. Ennek megfelelően be is terveztünk egy börzsönyi kirándulást. Eredetileg a Csóványos volt a cél. Kethy javaslatára viszont megváltozott, és lett belőle Nagy Hideg-hegy!



Kicsit késve érkeztünk Királyrétre. Az ingyenes parkolóban már jó pár kocsi volt. Pár száz forint ellenében mehettünk volna feljebb is a kocsival, de mi lentről akartuk indítani a túrát. Szerencsére igazuk lett az időjósoknak. Végig, az egész nap folyamán ragyogó napsütésben volt részünk. Az úton 5-10 cm-es hó volt mindössze, így az nem nehezítette a járást, csak még szebbé tette a tájat. A 'tízórai' szünetet a csúcs alatti Magas-taxi turistaháznál tartottuk. A ház jelenleg nem üzemel. A hegyre, nyugodt tempóban, kb. 2,5 óra alatt értünk fel, a piros jelzésen.



Fent gyönyörű kép fogadott. Szikrázó napsütés, hó mindenütt és a kilátás sem volt rossz. Mivel a turistaházban már nem volt hely, így többedmagunkal a teraszon foglaltunk helyet. De ott is kellemes volt a napfürdőben a frissítőt fogyasztani.



Nagyon sokáig mégsem időztünk fent. Már benne voltunk a délutánban és a napsütés ellenére a hideget is kezdtük érezni. Még egy utolsó integetés az Időkép webkamerába, majd indultunk lefelé. Ezúttal a kék jelzésű utat választottuk. Ez valamivel izgalmasabb volt, mint a piros.



Lefelé gyorsabban haladtunk, de így is késő délután volt már mire leértünk. Még éppen sötétedés előtt sikerült teljesíteni a túrát. Szép kirándulás volt, ezúttal sem csalódtunk a Börzsönyben!

További képek itt!

IX. Tatai Vadlúd Sokadalom

Idén immár kilencedik alkalommal került megrendezésre a Tatai Vadlúd Sokadalom. Az eltelt években a rendezvény, Magyarország legnagyobb ilyen jellegű megmozdulása lett. A tavalyi után, nekem ez volt a második 'fesztiválom'. 

A tavalyi évhez hasonlóan, idén is már pénteken megérkeztünk Kethyvel  a helyszínre. Most is az Öreg-tó klub hotel volt a szállásunk. A hotel előadó terme mindkét este előadások helyszíne volt. Idén nálam a Kis lilik, Vándorsólyom - nyomkövetés, Kék vércse előadások vitték a prímet. A többi is rendben volt, csak már nem mindig bírtuk energiával :)

A szombati nap ugyan úgy indult, mint a tavalyi. Borult, ködös, kellemetlen őszi reggel. Az idei évben nagyon jó publicitása volt a rendezvénynek, sok emberre számítottunk. Ehhez azonban elengedhetetlen a jó idő. Napközben zajlottak a kísérő programok a parton, sátrakban pl.: 'Magyar madárvonulási atlasz' könyvbemutató, Az alkalmazkodás mesterei, Sólymász bemutató, élőkép festés stb. Kora délután aztán a felhők mögött megcsillant a nap fénye! A parton egyre több ember gyülekezett az esti behúzás megtekintésére. Az ég is teljesen kiderült, napfényben úszott ez egész tó és a part. 

A ludak behúzása gyönyörű látvány volt! A lemenő Nap vöröslő fényében egymás után érkeztek a százas, ezres csapatok. A tó fölé érve aztán hangos gágogással kavarogva, ereszkedve elfoglalták helyüket a vízen. Egyes számítások szerint 22 ezer lúd jött be a tóra éjszakázni. Soha rosszabb behúzást, soha rosszabb Sokadalmat!

A rendezvényről készítettem egy rövid videó összeállítást. Íme:

További képek megtekintése...

Szezonzáró kerekezés

November közepén meglepően meleg időjárás köszöntött be. Szinte a korai őszt idézte. Ezt Kethyvel ki is használtuk, egy utolsó, szezonzáró bicajozásra.

Az uticél nem volt messze, mindössze a bösi vízierőmű gátját vettük célba.  Kb. 12 km-t tekertünk felfele, majd vissza. A duzzasztó előtti vízrengeteg igazi madárparadicsom. Nagy csapatokban gyülekeznek itt a telelő vízimadarak. Most azonban még nem volt nagy forgalom. A kedvező időjárás miatt, még nem kényszerülnek a víztározóra.

A nap a végét járta, mi pedig éreztük, hogy messze már a nyár. A hőmérséklet rohamosan csökkent, így mire vissza értünk a parkolóba, a kezeink bizony rendesen elgémberedtek:)

Kárpótolt minket azonban a szép, késő őszi idő. Ez volt idén az utolsó bicajtúránk, még ha ilyen rövidre is sikerült.  A drótszamarak most téli álmukat alusszák és várják, hogy újra kitavaszodjon.

További képek megtekintése...

Fertő - Hanság Nemzeti Park

Mivel még sosem jártunk a Fertő - Hanság Nemzeti Parkban, egy vasárnap meglátogattuk a területet. Napos, de erősen párás időben érkeztünk meg Fertődre, ahol megnéztük az Esterházy - kastélyt.



Nem igazán siettünk, így volt időnk egy kicsit sziesztázni a kastély parkjában. A következő állomás Fertőújlak volt. A település neve méltán híres a madarászok körében, hiszen évről - évre rendszeresen pihennek itt meg ritka, északról érkező vadlúd-fajok.



Három, főleg madarak megfigyelésre kialakított les is van a területen. Egy jó spektív azért elkel, így én - ennek hiányában - inkább csak gyönyörködtem a tájban. Azért néhány fajt, így is sikerült meghatározni, pl.: Nagy Póling, Gulipán, Sárszalonka is volt a közelünkben. A lesek alatt szürkemarhával is találkozhatunk.



Az utolsó állomás amit felkerestünk, Fertőrákos volt. A települést megközelítve már magasabb területen jártunk, így elénk tárult a Fertő-tó alsó része. Ez inkább hasonlított végtelen nádtengerre, mint tóra. De azért gyönyörű volt így is.



További képek megtekintése

Rendhagyó gyűrűzés

Az "Öreggel" és egy kis csapattal szinte havi rendszerességgel járunk a Malomvölgybe gyűrűzni. Ezek az akciók általában hét végére kerülnek, hogy mindenki ráérjen. Most azonban másképp volt.  Az ''Öreg" már a madármegfigyelő napon említette, hogy jó lenne kimenni a jövő héten gyűrűzni. Egy váratlan munkabeosztás számomra is lehetővé tette az akciót. Egy gyors egyeztetés után már kocsiban is voltunk és hajtottunk Tardos felé. Az úton azért társam tudatta, mi fog velem történni, ha nem fogunk semmit:) Még időben érkeztünk. Gyorsan felállítottuk a hálókat és visszavonultunk. Az első ellenőrzésig a még nyitva lévő büfében fogyasztottunk némi frissítőt. Levél se moccant. Csendes, szeptemberi estéket idéző  hangulata volt az erdőnek. Az első ellenőrzéskor egy tucat madár - főleg vörösbegy - volt a hálókban. Pedig két suhanc éppen a hálók mellett választott magának játszóteret, így bizonyára még több madár lábára kerülhetett volna gyűrű. Az "Öreg" nevelő jellegű útbaigazítására aztán tovább álltak. A nap mérlege 39 madár. Ahhoz képest, hogy késő délután hálóztunk csak ki, valamint zavaró tényezők is voltak, ez egy jó eredmény. Az eredménytelen gyűrűzés esetén beígért megtorlás tehát távolodni látszott:) Az este meglátogattunk egy helyi intézményt, ahol is kiszurkoltuk fiaink negyeddöntőbe jutását az U20-as labdarúgó világbajnokságon.  A mieink a cseheket múlták felül hosszabbításban. Méltó lezárása volt ennek a gyönyörű napnak ez a sportsiker. A másnap is jól indult. A szép időben jó volt a madármozgás. Egyikünknek sem akaródzott itthagyni a völgyet. Remek idő, jó fogás, de a munkahelyi kötelezettségeknek eleget kellett tenni. A mérleg 63 madár, 13 faj. Az úton hazafelé már nem esett szó rossz fogásról és megtorlásról :)

További képek itt!

Európai Madármegfigyelő Napok 2009 - Naszály

Az előző évekhez hasonlóan, az idén is bekapcsolódott az MME helyi csoportja a madármegfigyelő napok programjába. A helyszín a Ferencmajori-halastavak, a környék egyik legjelentősebb madár élőhelyes területe. Idén végre az időjárás is besegített, hiszen gyönyörű időnk volt egész nap, pedig nem így indult a reggel. Még alig világosodott, amikor befordultam a kocsival a falu fő utcájára és máris megláttam az "Öreg" MZ motorját a helyi kis persszó előtt. Nem maradhatott el a reggeli frissítő sem, kávé formájában. Ment a találgatás a napi fogással kapcsolatban, hiszen a hálók már tegnap este ki lettek helyezve. Amikor leértünk a tavakhoz, sűrű köd fogadott, a hálók pedig mind csurom vizek voltak. Ezt a problémát gyorsan orvosoltuk, hogy azért fogjunk is valamit. Közben folyamatosan érkeztek a madarász kollégák, érdeklődők. Már a nap is kezdett kibújni a köd homályából. Bár, amikor elindultunk a tavak-körüli útra, még igen csak hangulatos látványban volt részünk. Tapasztalt vezetőnk volt, Bagi személyében, aki remekül vezette le a sétát, sok érdekes infóval szolgálva a megjelenteknek. A gáton haladva gyorsan elértük a nádba behúzott hálót, amelyben Sárszalonka és Nádi sármány is volt. A gyűrűzés és fotózás után útjukra engedtük őket. Az alap hangulat tehát megvolt. Hát még a későbbiekben! A leeresztett hármas tó iszapzátonyán egy érdekes fajra lettünk figyelmesek.

Az ellenfényben és a reggeli párában, egy Halfarkas kontúrjait véltük - többen is - felfedezni. Ez azért nem minden napi esemény ezen a területen. Azonban, ahogy a látási viszonyok javultak és mi is változtattuk pozíciónkat, a Halfarkasunk egyre inkább átalakult Sárgalábú sirállyá. Hát, nem mindegy. Folytattuk utunkat a négyes tó kilátójához. Innen a távolban pihenő ludakat, kárókatonákat, valamint egy Barna rétihéját figyeltünk meg. Itt már ragyogó napsütés volt. Tovább mentük a tizenegyes - tizenkettes tavak mentén. Itt is volt lecsapolás, de nagyon kevés madár tartózkodott a területen.

Csupán néhány cankó, gém valamint Ezüstlile jelentette a választékot.

Már délre harangoztak, mire visszaértünk a táborba. Igazi nyarat idéző meleg volt már akkor.

De nem törődtünk a meleggel, hiszen egy újabb szép napot tölthettünk el kint a szabadban, a madarak között.

Képek a madármegfigyelő napról